Tanulmányút Nagypeleskére

A tanulmányút során meglátogattuk a nagypeleskei görögkatolikus egyházközséget, melynek során megismerhettük a templom történetét is.

Nagypeleske (románul Peles) csaknem teljesen magyarok lakta falu Romániában, Szatmár megyében, a Szatmári-síkságon, Szatmárnémetitől 12 km-re északnyugatra, a magyar határtól 1,8 km-re. Magyarországi szomszédja Zajta község, amellyel egy európai uniós támogatással épült, határátkelővel ellátott út köti össze, így Nagypeleske hosszú évek után már nem zsákfalu többé.

Lakossága 2011-ben 855 fő volt, ebből 636 magyarnak vallotta magát. Egy régi fatemplom köré épített görögkatolikus temploma 1832-ben épült.

A település nevét Gvadányi József " A peleskei nótárius" című műve tette ismertté, melynek komikus főhősét állítólag a falu kissé maradi földesuráról, Becsky Györgyről mintázta. Állítólag megfordult ott egy alkalommal Petőfi Sándor is s itt írta 1847. július 13-án az Amott az a hegy... című versét.

A Becsky család az 1700-as évek elején görögkatolikus jobbágyokat telepített a faluba, melynek többsége ma is magyar görögkatolikus. Az új lakók hamarosan egy fatemplomot is építettek, aztán az az évek folyamán már szűknek bizonyult, ezért a régi köré egy újat építettek téglából, mely 1907-ben egy ikonosztázzal, 1913-ban pedig új oltárral gazdagodott. Mindkettő Budapesten készült historizáló fafaragásokkal, bizánci stílusú képekkel.

2010-ben a templom padlásán egy, az Istenszülőt a gyermek Jézussal ábrázoló ikont, amely a kutatások szerint az egykori fatemplom képállványának alapképe lehetett. Ezen Mária a balján tartja a gyermeket, jobbjával rá mutat (ezért az úgynevezett útmutató típusba sorolható), Jézus a jobbjával áldást ad, baljában glóbuszt tart. A táblakép megtalálásakor nagyon rossz állapotban volt, kiesett a hátoldal merevítő léce, középen kettérepedt.

Az ikon a szakértők szerint az 1700-as években készülhetett, feltehetőleg galíciai eredetű, de már a Kárpátok belső oldalán megtelepedett festők valamelyikétől származik. (1907 nyarán, mikor a templom a mai ikonosztázt kapta, a feleslegessé vált régi képeket árverésen értékesítették a hívek között, de nem jegyezték fel, hogy ki melyik képet vette meg. Nagyon valószínű, hogy a Nagydobosról előkerült Szent Miklós-ikon is Nagypeleskéről származik.)

A nagyon megrongálódott peleskei ikont 2010-11-ben Budapesten a Képzőművészeti Egyetem Restaurátorképző Intézetének végzős hallgatója, Seres Tamás diplomamunkaként állította helyre.(Mentorának felesége, Menráthné Hernády Szilvia volt egyik restaurátora a máriapócsi Istenszülő Kegykének.) A művet a restaurátorok kívánságára Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban, valamint Keszthelyen a Festetics kastélyban kiállították, majd a hazaszállítás után Szatmárnémetiből gyalogos zarándokok vitték Nagypeleskére. (Érdekesség, hogy pár hete a templom padlásán az ikon két elveszettnek hitt koronáját megtalálták, melyet művészettörténészek hamarosan megvizsgálnak.) Az ikon ma is nagy tiszteletnek örvend, vele kapcsolatban már több kis imameghallgatást is lejegyeztek. Ezért alakult úgy, hogy az egyházközségben minden Mária-ünnepet megtartanak, a májusi és októberi ájtatosságok alkalmával pedig külön is elmélkedések hangzanak el, valamint ismertetik a magyar Mária-kegyhelyek történetét. Csináltatott az egyházközség egy ikon-másolatot, ezt elnevezték "vándor ikonnak". Ezt minden este egy-egy család, amelyikért aznap imádkoznak, a templomból hazaviszi, majd a következő ájtatosság alkalmával visszahozza s egy másik családnak átadja. Így aztán biztosítva van az esti alkalmakon való nagyobb létszámú jelenlét. Minden év december 9-én választják meg egy-egy év időtartamra az ikonőrzőket s az ikonapródokat is. akik büszkén vállalják a feladatot: ők felelnek a kép épségéért, jó elhelyezéséért, amikor elkezd vándorolni családról családra. Bár a faluban 120 olyan fiatal van, aki még nem töltötte be a 18. életévét, közülük nem sokan járnak templomba. Az egyházközségen belül működik a Szent Anna Nőszövetség.

A templom épületét műemlékké nyilvánították, talán ezért halad olyan lassan a restaurálása. Elhatározták, hogy a Becsky-család egyes tagjainak szarkofágjait a temetőből a templomba helyezik át, hiszen azok itt nem mennek tönkre, s a látogatók a Madonna ikonja mellett ezeket is megnézhetik.

Hamarosan megnyílik a községben egy új "élménytér", tulajdonképpen egy kápolnaszerű múzeum, benne 3 fő sarokkal, bemutatandó témával: Petőfi Sándor, A peleskei nótárius, ill. egy híres kántor. Utóbbiról azt kell tudni, hogy kb. 70 évvel ezelőtt meghívták őt Máriapócsról, hogy tanítsa meg a ismét kántorképzés, melyet a jelenlegi máriapócsi főkántor, ifjabb Gorcsa György vezetett.

A közösségi élet nehéz a településen: sok a munkanélküli és az olyan ember, aki nem is akar dolgozni, igaz, munkalehetőség sincs. Számos gyermeket nem a család, hanem az utca, jobb esetben az iskola nevel, nagy részük nem is akar tanulni. Az iskoláskorúak az 5-8. évfolyamot összevont osztályban végzik, hiába a felújított, modernnek számító iskola, ha kevés az itt tanuló gyermek s szakképzett pedagógusból is hiány van.

Nagypeleske valamikor mezőváros is volt, bankkal, postával, vasúti összeköttetéssel Fehérgyarmat felé. Az infrastruktúra állapota napjainkban nem kielégítő, naponta csak 4 buszjárat közlekedik Szatmárnémetibe. Az igényesebb családok gyermekei Szatmárnémetiben tanulnak, a 12 km-es távot 35-40 perc alatt tehetik meg, a tanítás után pedig gyakran kell 2-3 órát is várni a hazafelé induló buszra. Ilyen értelemben a falu némileg el van zárva a külvilágtól. A rászorulók napi legalább egy meleg étellel való ellátása sem megoldott, de lehetséges, hogy még ezt sem tudná mindenki megfizetni. Nagy szükség lenne a problémák megoldásához szervezésben jártas, segítőkész emberekre, akik másokat is ki tudnak zökkenteni a tespedtségből.