Kutatási koncepció

A kutatás előkészítése során kidolgozzuk és rögzítjük a konceptuális kereteket.

Bármely kutatási téma, bármely társadalmi jelenség vagy folyamat, nagyon különböző szempontok, elméletek, értelmezési keretek alapján közelíthető meg.

A tudományos kutatásokkal kapcsolatban gyakran megfogalmazzák az értékmentesség követelményét, az "objektivitást", mint elvárt megközelítési módot. Valójában a társadalomra vonatkozó kutatások során ezek teljesen illuzórikus, teljesíthetetlen elvárások.

Az értékmentesség és az objektivitás látszatának keltése gyakran éppen a nagyon is szubjektív, nagyon is sajátos szempontok szerinti megközelítés elfedésére szolgál.

Valójában a társadalomkutató nem képes kiiktatni a világról, a társadalmi jelenségekről eddigi élete során kialakult meggyőződéseit, elképzeléseit, vagy ahogy Husserl nevezi: létítéleteit.

Az elvárható legtisztességesebb kutatói magatartás az, ha a kutatás kezdetén rögzítjük és közzé tesszük a kutatás tárgyára vonatkozó előzetes elképzeléseinket, meggyőződéseinket.

A konceptualizálás többek között éppen azt szolgálja, hogy explicitté tegyük a tárgyra vonatkozóan meglévő koncepciónkat, értelmezésünket.

Jó esetben tudományos elméletek képezik azt a konceptuális keretet, melyen belül a kutatás tárgyát, kulcsfogalmait, összetevőit értelmezzük.

Tudomásul kell vennünk, hogy a társadalmi valóság értelmezés útján épül fel. Nincsenek önmagukban vett társadalmi tények, csak értelmezett tények vannak. A tudományos korrektség kritériuma megköveteli, hogy értelmezési keretünket, szempontjainkat tárjuk fel, tegyük nyilvánossá.

Ez bármely kutatási téma esetén elvárható. Ám még fokozottabban ügyelnünk kell az ennek való megfelelésre egy olyan érzékeny téma esetén, mint az egyházközségeknek a társadalmi és szociális problémák megoldásában való szerepvállalása.

Ez a téma érzékeny, mert megosztja az embereket egyházakon belül, és kívül.