Hátrányos helyzet 2.

2019.04.22

Az idős emberek a nyugdíjba vonulás következtében könnyen veszélyeztetetté válnak, hiszen a korábbinál rosszabb anyagi helyzetbe kerülnek, csökken a rendelkezésükre álló materiális tőke. A kulturális tőke bizonyos elemei szintén csökkennek. A munka világából való kikerülés, a gyermekek felnőtté válása, a gyakoribb betegségek, az esetleges özveggyé válás és más tényezők gyakran a kapcsolatok csökkenésével járnak. Szűkül az a kör, mely szükség esetén erőforrásként, tőkeként vehető igénybe.

Ez összességében tőkecsökkenést, hátrányos helyzetbe kerülést idézhet elő.

Gyakori probléma idős korban, hogy a tőkekonvertálás csatornái bedugulnak, megszűnik a lehetőség a meglévő tőkék hasznosítására, átváltására. A nyugdíjba vonulással megszűnik a korábban természetesnek tűnő módja a kulturális tőke anyagi tőkére konvertálásának, vagyis a megszerzett tudás és más kompetenciák munkahelyen történő hasznosításának, materiális tőkére váltásának lehetősége. A munkahelyi kapcsolatok, valamint a munkahelyhez kötődő tágabb kapcsolati háló megszűnésével lecsökken a társadalmi tőke mennyisége is.

A munka világában aktívan részt vevő, dolgozó emberek ismereteiket, szakmai tapasztalataikat, meglévő kompetenciáikat (kulturális tőkéjüket) főként munkahelyükön hasznosítják (fektetik be), és ott történik meg az átváltódás pénzre, mely munkabér vagy vállalkozói profit formájában jelenik meg. A munkavégzés során legtöbb esetben emberi kapcsolatok is létesülnek, tartódnak fenn, azaz a társadalmi tőke is akkumulálódik, szinten tartódik.

A nyugdíjba vonulással megszakad ez a korábban rutinszerűen zajló folyamat. A gond gyakran nem, vagy nemcsak az, hogy a nyugdíj kevesebb, mint a korábbi munkabér, illetve a profitból való részesedés, hanem az is, hogy immár nem a saját kulturális tőke befektetésével, a szakértelemmel, a szorgalommal, a kompetensen végzett munkával jut az egyén jövedelemhez, nem saját kulturális tőkéjét konvertálja materiális tőkére. Ez gyakran az önbecsülést, a társadalmi hasznosság tudatát gyengíti, és akár az objektív társadalmi helyzettől függetlenül is a saját helyzetének hátrányos helyzetként történő szubjektív értékelését eredményezi.