A szeretet parancsa

A közismert bibliai történet szerint, amikor az egyik farizeus megkérdezte Jézust, hogy a rengeteg parancs és tiltás közül melyik a legfontosabb, akkor Jézus a szeretet parancsát emelte ki legfontosabbként. Megmondta, meghatározta azt is, hogy mire kell irányulnia az emberi szeretetnek. Szeresd az Urat, szeresd önmagadat és szeresd felebarátodat - így hangzik a felsorolás.

Tudjuk azt is, hogy a szeretet, mint cselekvő szeretet fogalmazódik meg.

Vagyis a keresztény hit szerint az embernek az Istenhez fűződő, önmaga iránt érzett és felebarátai iránti szeretetét nem elég emocionális szinten megélni, úgymond belül érezni, hanem azt aktív módon ki is kell nyilvánítani. Cselekvő szeretetről van itt szó. Tettekkel, cselekvésekkel, aktív magatartással kell bizonyságot tennünk a bennünk élő szeretetről.

Az igazi, az emberhez méltó munkának, tevékenykedésnek elválaszthatatlan eleme a szeretet, vagyis az, hogy a célracionalitás követelményeinek megfelelésen túl egy emelkedettebb, fontosabb szempont is motiválja. Az anyagi javak megszerzése mellett a jó cselekvésének a vágya vezérli, mellyel kiérdemelhető mások elismerése, az Istennek tetszés, és a körülöttünk élő, számunkra fontos emberek általi megbecsülés.

Felvethető és gyakran felvetődő kérdés, hogy rendelkezik-e az egyén a világban való szeretetteljes munkálkodáshoz elegendő erővel, megfelelő erőforrásokkal.